Ha a medve főzni tudna...

Nemsokára itt a húsvét és az asztalról nem hiányozhat a sonka mellől a foszlós kalács. Elsőre bonyolultnak tűnhet ez a hatos fonás, de minden lépést külön leírtam és le is fotóztam. Az első pár hajtás után garantáltan mindenki belejön.  Hozzávalók: 375 g kenyérliszt 200 g tej 6 g friss élesztő 1 nagy tojás 35 g cukor 4 g só 25 g vaj 1 tojás a kenéshez A tejet forráspontig melegítjuk, majd hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni. A tejhez adjuk a cukrot, majd belemorzsoljuk az élesztőt, elkeverjük 10 percig állni hagyjuk. Beleszitálunk 125 grammot a lisztből, simára keverjük, egy órán át lefedve pihentetjük. A tojást elkeverjük, majd belekeverjük az élesztős masszába. Beleszitáljuk a maradék lisztet, hozzáadjuk a sót, fakanállal összekeverjük. Amikor nagyjából összeállt, egy tapadásmentes felületre borítjuk és addig gyúrjuk, amíg sima tésztát nem kapunk. Gyúrjuk bele a vaj felét. Eleinte úgy tűnhet, túl ragacsos, de minél tovább gyúrj

A zserbó szeletet szinte mindenki ismeri. Sokan hiszik, hogy nemcsak a neve, de a recept is a Gerbeaud cukrászda névadójától származik, annak ellenére, hogy sem szakácskönyvekben, sem a cukrászda árjegyzékében nem szerepel 1950-ig.  Émile Gerbeaud 1919-ben halt meg. Még az sem kizárt, hogy a zserbószelet is az 1958-as világkiállításra született, ahogy  Rákóczi János túrós lepénye (bár ezt kétségkívül ő is készítette). Persze rengeteg újítás fűződik Gerbeaud nevéhez; feltalálta a macskanyelvet, a csokoládés drazsét és a kézzel mártott konyakmeggyet ő vezette be a piacra az 1900-as évek elején. Mivel első megjelenését homály fedi, bárki, aki azt állítja, ő birtokában van az Émile Gerbeaud-féle eredeti receptnek, bizonyára téved. Igaz a darált dió, omlós tészta, házi baracklekvár hármasa ettől még egy igazi mestermű.  Hozzávalók: A tésztához: 60 dkg finomliszt, 30 dkg vaj vagy margarin, 1dl tej, 1,5 dkg élesztő, 0,5 dl rum, 10 dkg kristálycukor, 2 tojássárgája, szódabikarb